Pesti Egyházmegye
 
1%

 
Menü
Pesti Egyházmegye
Pesti Egyházmegye Gyülekezetei
Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség
Atalakitas alatt
Kiadványaink, publikációink
Dr. Kósa Pál: A Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség története
A gyülekezetben szolgált lelkészek életrajza
 

A gyülekezetben szolgált lelkészek életrajza

MACHULA GÁBOR

  1. MACHULA GÁBOR életrajza a keresztelési anyakönyvből, melynek első oldalára sajátkezűleg írta latin nyelven. (I. kötet) Ebben a gyülekezetben, miután az a cinkotaiból, melynek fíliája volt, kivált, én voltam az első rendes lelkésze: Machula Gábor, aki nemes ember voltam Turócz vármegyéből Ábrahámfalva községből származtam. Apám Ábrahámfalváról származó M. Gábor, Túrócmegyéből származó ügyvéd és Velics Zsuzsanna volt az anyám Túrócz vármegye, Lászlófalváról. Ehhez az ekklézsiához a nemes nyitraszerdahelyi eklézsiából hívattam el, ahol 11 évig és 7 hónapig igehirdető voltam (preconomen VD), előzőleg pedig 2 esztendeig Informátor voltam a Szerdahelyi László kir. anácsos házában, u.ott. Vizsgát tettem 1807-ben V.u. első vasárnapon és ugyanebben az évben március 22-én (virágvasárnapján) beiktattam magam a rákoskeresztúri gyülekezetnek megalapítására és kialakítására. Ugyanebben az évben megépítettem a paróchiát a hozzátartozó épületekkel együtt; 1809-ben a templomok külső és belső tatarozását és festését a toronnyal együtt elvégeztettem. 1810-ben az iskolát előző formájában visszaépítettem, miután az előző épület a templomnál teljesen tönkrement; 1811-ben új oltárt és a szószéket helyeztem el, mert az előtt nem volt. 1812-ben a templomot 12 kőoszloppal vettem körül és erősítettem meg. Megérkezésem idején id. Jamriska Sámuel fia Sámuel lett az egyház tanítója és egyben a község jegyzője. Minthogy pedig ezt a két tisztséget 1810. április 24-én szétválasztották, és ő a jegyzői állást választotta, ugyanerre a helyre meghívtam Kuhajda János urat rektornak a szucsányi gyülekezetből, Túrócból. Aki 1810. IV. 21-én (?) szerencsésen megérkezett hozzánk. Az 1812. év csendesen telt el és elhárítva a Maglódra, Szobolisztra és Nyitraszerdahelyre szóló hívásokat, szept. 7-én meghívtak Szarvasra, Nagytiszteletű Hamaliar Márton szuperintendens helyére, aki elhunyt; Szept. 6-án, SzHU 15. vasárnapon próbaszónoklatot tartottam és ugyanazon a napon a meghívást elfogadtam; okt. 25-én, avagy a Szhu. 22. vasárnapon elbúcsúztam gyülekezetemtől, ahol öt évet és 7 hónapot szolgáltam és gondoskodtam a helyettesemről T. Benedikty Károly, aki Nagytiszteletű Lyci Kristófnak a káplánja volt; a következő napon Rákoskeresztúrt elhagytam azzal a nagyon hő óhajtásommal, hogy ez a kis új gyülekezet napról-napra egyre virágozzék és gyarapodjék.

Rákoskeresztúr 1812. október 25. M.G. BENEDIKTY KÁROLY

  1. BENEDIKTY KÁROLY: a második lelkész én voltam: Benedikty Károly. Apám Benedikty György lelkész, a nagyliberti gyülekezetből, Nógrád megyéből; anyám pedig Jaskó Zsuzsanna. Főtisztelendő Lyci káplánja voltam; majd pedig meghívtak ebbe a gyülekezetbe, ahová 1812. nov. 1-én iktattak be. Saját életrajzából az ordinációs könyvből: Először a losonczi iskolába jártam. Hajnotzy alatt végeztem. Azután átmentem Késmárkra. Itt Szabainay és Nadler Genersischnél tanultam; magyar nyelvre a következő évben Miskolcra mentem, ahol Raitzi és Váradi urak voltak a tanítóim. - Innen Pozsonyba vezetett az utam, ahol Fábry, Stanislaides és Gross professzorokat említhetem. Ismét visszatérve Késmárkra, ahol Podhoniczky és Mihalik voltak igen tiszteletre méltó tanáraim. Német nyelvre a wittembergi egyetemre jártam és egy év elteltével visszatértem hazámba. És itt... több évet eltöltöttem. Végül Ft. Lyci Krisztof káplánja lettem, aki felavatott 1811. május 14-én. Lobich Ádám, Valentinyi János, Geduly János, Magda Pál, Ragotzy János jelenlétében. 1813-ban egy nagyobb félszert építtettem. 1816-ban az iskolát és a parochiális melléképületeket szilárd anyagból ujjáépítettem. 1817-ben gondoskodtam arról az orgonáról, amely ma is létezik. A templomot újból befedettem, tataroztattam, meszeltettem és a tornyot rendbehozattam. A lelkészözvegyek számára alaptőkét kértem, és jobb lelkészi fizetés érdekében fáradoztam sok próbálkozással Podmaniczky Erzsébetnél. – 1820-ban a templomot új kőoszlopokkal és vaslánccal vettem körül. Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus neve. 1821-ben meghívtak a „gyurkesztuni” gyülekezetbe, aztán pedig Turopoliba, amit elvállaltam. Helyettesről (utódról) amennyire tudtam, gondoskodtam. Jószándékú olvasó! Tisztségemben igen kedves utódom, légy óvatos, mert rosszakaratú szándékok is vannak. Szhu. 5-ik vasárnap, azaz július 22-én búcsút mondtam a gyülekezetemnek, melynek 8 év és 10 hónapig álltam az élén. A Szentírásnak égi szelleme legyen utódomon és a gyülekezeten és áldása kísérje. Írtam 1821. július 22. Rtur, B.K. sk.” (Kiírva a keresztelési anyakönyvből) CLEMENTISZ JÁNOS
  2. CLEMENTISZ JÁNOS: Clementisz János született 1792. március 29-én, Kiskőrösön. Apja: Clementisz János, előbb Szügyön, aztán a kiskőrösi egyházban lelkész, anyja pedig Draghy Apollonia. Az első betűvetést Kiskőrösön tanulta Krnach Mihálytól, ahonnan a magyar nyelv tanulása céljából Kecskemétre vitetett. Ugyanott a kath. gimnáziumban grammatikát és szintaxist tanult. Innen a német nyelv tanulása érdekében Selmecbányára került. Itt Hanka Dániel és Royko János tanítványa volt. A retorikában egy évet végzett. Innen Pozsonyba ment, ahol Fabrius Stanislaides Bossius és Bilnicz tanítványaként teológiát tanult. Azután filiabeli tanítónak Nustyára Kubinyi Lajoshoz hívatott meg. Ott két évet teljesített és azután letette a kandidátusi vizsgát Lovich Ádámnál, 1817. évben a vizsgája után a jénai egyetemet látogatta, és egy év után hazájába visszatért. Nevelő lett Fökiváry Antal úrnál Pesten. Két év után diakonusnak Jolsvára Gömörbe Vlaszky Pálhoz hívatott. Sonntag Sámuel a teológia doktora ordinálta 1821. április 27-én. 1829. XII. 9. meghalt Rkeresztúron. Özvegye Újverbászon halt meg 87 éves korában 1887. V. 19-én.

MELCZER JÁNOS

  1. MELCZER JÁNOS: életrajzát írta Melczer Gyula acsai lelkész, (bejegyezve található a rákoskeresztúri jegyzőkönyv II. kötet 56. laptól) Melczer János 1802–1864-ig. Melczer János 1802-ben június 29-én Zólyom megyébe bekebelezett Osztrolukán született, ahol atyja Mihály evangélikus tanító volt, anyja Suska Johanna. A gondos szülőknek negyedik reményteljes fiuk volt. A legidősebb, György Rozsnyón házitanító lett – meghalt 76 éves korában Rozsnyón. A második, József garamszegi lelkész volt, kitől ZPEVNIK-ben, 44 ének van. Meghalt 1854-ben. A legifjabb, Lajos előbb balassagyarmati, később pesti evangélikus tanár meghalt Pesten 1860-ban. A nevezett szülők utolsó előtti fia János volt; tanult Selmecen, ahol a gimnázium 8 osztályát kitűnő sikerrel, mint primus eminens végezte, már itt kapván ROTH–TELEKI-féle ösztöndíjat. Innen Rozsnyóra ment teológiát hallgatni, ahol „Jeszenszkiánumban” teljes ellátást kapott. Már itt több ízben alkalma nyílt latin költeményei által kitűnni. Letéve a candidátikumot, mint 21 éves ifjú, a szandai Sréter családhoz ment nevelőnek, ahol két évet töltött. Ez időben tette le József bátyjával együtt Lovich Ádám bányakerületi superintendens előtt a papi vizsgát kitűnő sikerrel; 1825-ben a bécsi theológiai fakultást látogatta, ahol azon szerencsében részesült, hogy I. Ferencz császárt az intézet nevében latin ódával üdvözölhette. Egy év eltöltése után eltökélé magát Németország egyetemeit meglátogatni, s hazajött, hogy útlevelet szerezzen magának. De a végzet könyvében más volt róla megírva, a belujai egyház megválasztotta rendes lelkészéül és ő az állomást elfogadta. Az 1828. évben házasságra lépett Eördögh-Bartholomeides Carolinával, néhai B. Pál pilisi lelkész és Pest-megyei főesperes lányával. Még Beluján született Titusz fia, ki mint mérnöknövendék honvédtüzérré lett. 1848. nov. 1-én Pesten meghalván, Rákoskeresztúron temettetett el. Az 1830. év január havában Petényi Salamon cinkotai volt lelkész ajánlata folytán Rákiskeresztúrra jött lelkészül. Az esperességet, mint körlelkész, esperességi pénztárnok és alesperes sok éven át híven szolgálta. Gyermekei: Gyula, acsai lelkész, esperességi aljegyző, 2. Lajos, pesti óraműves, 3. Kálmán, gimnáziumi tanár Békéscsabán, 4. Hermin, Alexi János poltári lelkész neje. Özvegye 1874. január 26-án halt meg Poltáron. Nyomtatásban megjelent műveinek száma 9, latinul, németül és szlovákul. Négy kiadatlan műve van. Meghalt 1864. január 10-én. Sírköve a templom falába beépítve, hirdeti a gyülekezetben emlékét. DUBOVSZKY NÁNDOR
  2. DUBOVSZKY NÁNDOR: Született 1837. június 21-én Modorban, Pozsony megyében, apja D. Sámuel, anyja: Roth Rozália. Az elemi iskolában az első oktatást nyervén, ugyanott 7 gimnáziális osztályt végezte. A pozsonyi evangélikus Lyceum 8-ik osztályába jövén, a gimnáziumi tanfolyamot bevégezte. Ifjúságától lévén hajlama a lelkészi pályához, átment a teológiára. 3 évig hallgatván a teológiai tudományokat, 1860-ban letette ft. Sztromszky Sámuel dunáninneni superintendens előtt a candidaticumot. – 1861-ben Bényén a Máriásy családnál nevelősködött. 1861/62-ben a hallei egyetemen – 2 semestert – a hittudományokat hallgatta. Visszatérte után ft. Geduly Lajos superintendens úr ajánlatára Melczer Jánoshoz, rákoskeresztúri lelkészhez segédlelkészi meghívást kapott, melynek elfogadása után ft. dr. Székács József superintendens úr előtt letette 1863-ban a vizsgát prv. Ministeria és általa a lelkészi hivatalra képesnek találtatván, felszenteltetett. Melczer János oldala mellett működött 3/4 évig, azaz 1863. március 21-től 1864. január 10-ig. Annak halála után az egyház által kineveztetett és a Nagytiszteletű Juhász Ferenc pestmegyei esperes úr által megerősíttetett adminisztrátornak, mely minőségben 2 és 3/4 évig működött; míg végre 1866. nov. 27-én egyhangúlag lelkésznek megválasztatott és 1867. március 24-én ünnepélyesen beiktattatott. S így 13 év óta mint rendes lelkész Rákoskeresztúron működik. Beszél és szónokol három nyelven: tótul, németül, magyarul; az iskolában elsajátított latin nyelvben jártas és önszorgalma által a francia nyelvben is gyakorolt. Teológiai iránya józan, pozitív. A szélsőségeknek sem egyik, sem másik részéről nem barátja, nem híve – kizárólag a J. Krisztus evangéliuma képezi beszédeinek tárgyát; prédikációi bibliai evangéliumi szellemben tartván, soha politikai színezetű beszédeket nem tart, – híveit az üdvözítő hitben s jó erkölcsben nevelni, erősíteni – életfeladata. Szónoklatai népiesek a szónak nemesebb értelmében. Beszédeit mindig maga szokta készíteni, – elve: oratio, tentatio, meditatio faciunt teologum; – a többiről tanúskodjanak a hívek – akiknek 17 év óta az igét hirdeti. A lelkésznek van kis könyvtára, német, magyar, tót, latin, hellén, zsidó, francia művekkel. A lelkész által tartott s írásba foglalt beszédei megvannak eleitől fogva a mai napig. Első felesége Balogi Balogh Erzsébet. 2 gyermekük volt. Erzsébet férjezett: Székely Miklós ikladi főjegyzőné, János a Felvidéken tanító. Második felesége: Hösz Berta, leányuk Irén, Bartos Pálné, szarvasi lelkészné. NOSZKÓ ISTVÁN LAJOS
  3. NOSZKÓ ISTVÁN LAJOS: született Tiszolczon Gömör vmegyében, 1874. április 4-én. Atyja István, akkor korcsmáros, most földmívelő, anyja Homolla Zsuzsanna. Elemi iskoláit Tiszolczon végezte. 1885 szeptemberében Késmárkra ment a középiskolai tanulmányok hallgatására, hol 5 osztályt végzett. A VI. és VII. osztályokat Rimaszombaton, a VIII.-at Eperjesen végezte. Ugyanitt tett érettségi vizsgát 1893. június havában, amidőn a görög nyelv és irodalomból pótérettségire lett utasítva, amelyet szeptemberben Iglón megállott. 1893-ban beiratkozott az eperjesi teológiára, hol három évet végzett, a 4. évre pedig a greifswaldi porosz királyi egyetemre ment. Alapvizsgálatot tett 1895. június 28. Eperjesen, elégséges eredménnyel. Szakvizsgálatot tett 1897. szept. 11. Eperjesen elégséges eredménnyel. 1897. aug. 1-én meghívatott segédlelkészül Tiszolczra Hanesz Sámuel lelkész oldala mellé azon kötelezettséggel, hogy a lelkészt az összes papi teendőkben készségesen segíteni – és szép, példás, erkölcsi életet élni fog, – minek ellenértéke fejében a lelkész leköt neki hiványilag 50 – azaz Ötven forintot o.é. (mást meg nem nevezvén benne). Felszenteltetett 1897. szept. 22-én Zelenka Pál püspök által, Turóczy Pál és Nemes Károly segédlete mellett. Mint budai vallástanár, választatott meg a rákoskeresztúri gyülekezetbe. Nyugdíjba menetele után fél évvel Rákosligeten halt meg, 1935. június 9-én. Hamvai a rákoskeresztúri temetőben nyugszanak felesége és Tibor fia hamvaival együtt. DR. KÓSA PÁL
  4. Dr. KÓSA PÁL: Békéscsabán, a nagy alföldi lutheránus városban született, 1908. szeptember 20-án. Apja Békéscsabára került Alföldi (Szeged környéki) Kósa Márton, anyja bennszülött, Zsíros Ilona. A szülők csakhamar Arad megyébe kerültek, ahol Gyorokon járt elemi iskolába a világháború évei alatt. 1918-ban Aradon a királyi katholikus Főgimnázium tanulója lett. Majd a román repatriáló törvény miatt Békéscsabára került, ahol az Evangélikus Rudolf főgimnázium tanulója lett. Ott is érettségizett 1926-ban jó eredménnyel. – Hajlamot a papi pálya iránt már IV. gimn. korától érzett. Így iratkozott be az Erzsébet Tudomány Egyetem soproni Ev. Hittudományi Karára. Tanulmányait nagy lelkesedéssel végezte. Indexében nem volt csak jelesre minősített kollokvium és „kitüntetéssel” minősített alapvizsga. Majd 1930-ban így végezte a szigorlatát is. Kitűnő bizonyítványának ellenére – csak négyen végeztek így a 18 szigorlatozó közül – nehezen kapott állást, mert „papi túltermelés” volt az evangélikus egyházban. Nagy nehezen sikerült Cinkotán segédlelkészi állást kapnia azzal a feltétellel, hogy a szlovák nyelvet elsajátítja annyira, hogy istentiszteletet végezhessen. Blatniczky Pál főesperes volt a főnöke, akitől sok-sok egyházkormányzati bölcsességet tanult. Ugyanő volt, aki külföldi tanulmányi útra sarkallta. 1931 őszén a német Gusztáv Adolf Egylet ösztöndíjával a tübingeni Hittudományi Karon az őszi és a nyári félévet végezte, mint vendéghallgató. Két nagynevű professzor volt rá különös hatással: Dr. Karl Heim a rendszeres teológia tanára és Dr. Karl Fetzer a gyakorlati teológia tanára. Több alkalommal lehetett a még élő „óriásnak”, Schlatter Adolfnak vendége. Hazajövet ismét elhelyezkedési nehézségei voltak! Most már németül is képes volt a szolgálatra s erre Orosházára – a színmagyar gyülekezetbe kapott kiküldetést Kovács Andor kormányfőtanácsos főesperes mellé. Ebből a helyzetből a keresztúri helyzet segítette ki, ahová a püspök 1933. január 1-ével áthelyezte. Noszkó István beteg ember volt. 1 év múltán egészsége nemhogy helyreállt volna, de romlott, nyugdíjaztatta magát. A gyülekezet szívesen vette a fiatal lelkész minden kezdeményezését. Nyelvismeretével meg volt elégedve; három nyelven szolgált közöttük. 1934 szeptemberében a püspök adminisztrátorrá nevezte ki a beteg lelkész mellé. Majd nyugdíjazása után a gyülekezet egyhangúlag lelkészévé hívta meg. 1935. április 14-én virágvasárnap volt a beiktatása. Innen kezdve 40 esztendőn keresztül mint a gyülekezet lelkésze végezte Istentől kapott feladatát. 1970-ben elkezdődött a gyülekezet legnagyobb próbatétele is: a szanálás! Amikor ez a művelet fokozódott, nyugalomba vonult. 1974. szept. l-ével átadta helyét fiának, aki már két esztendeje mint gyülekezeti II. lelkész működött. Azóta Rákosligeten él és rendszeres kisegítő szolgálatot végez a rákoskeresztúri gyülekezetben. Melczer és Dubovszky lelkészek mellett ő is sorsforduló alkalmából volt a gyülekezet lelkésze. Szolgálatának méltatása nem lehet ennek a rövid életrajznak a tárgya. Rá is illik az apostol szava: I. Kor. 4.1–4. 1948-ban az Erzsébet Tudományi Egyetem Hittudományi Karán doktori szigorlatot tett, és summa cum laude 1948. június 26-án doktorrá avattatott Pécsett. Három év múlva magántanári dolgozatot adott be az akkor már Evangélikus Teológiai Akadémiához. Az Akadémia elfogadta, de nem habilitálta. – A pesti felső egyházmegye tb. esperesi címmel tüntette ki a lelkészi kar 12. doktorát, de későbbi rendelkezés folytán ezt a címet sem viselheti. Nyugdíjbamenetele óta mint fiának beosztott lelkésze állandó jelleggel kisegít a nagytemplomos gyülekezetben. A gyülekezetben három adminisztrátor lelkész is működött. MIHALKÓ JÁNOS

A: MIHALKÓ JÁNOS: született 1805. Pilis, Pest megye. Apja, Pál először iskolaigazgató Szentmártonban és Pilisen; aztán lelkész Irsán. Anyja Bartholomaeides Terézia. Miután az apja által taníttatott a Donátusig, 1818-ban Selmecbányára küldetett, ahol grammatika osztálytól a filozófiáig 1825-ig tanult. Onnan Pozsonyba ment, ahol három évet tanult. Letéve a kandidátusi vizsgát, ún. szigorlatot, 1828-ban hazatért. Néhány hónap után elküldetett a pesti egyházmegye rákoskeresztúri egyházába. Itt boldog emlékű Clementisz János segítője lett! Annak egy év múltán bekövetkezett halála után adminisztrátor lett, 1829. XII. 6 – 1831. I. 24-ig. 1831-ben tanulmányai folytatása végett a Bécsbe a Protestáns Teológiai intézetbe ment, ahonnan egy éves kurzus elvégeztével hazatért. Megválasztva és elhívatva 1832. okt. hónapban a pilisi egyházba diakonusnak, nagytiszteletű Bartholomaeides Pál esperes mellé. Józefy Pál által ordináltatott 1832. nov. 7-én Tiszolcon. JUGMANN DÁNIEL B: JUGMANN DÁNIEL: születtem 1823. dec. 11-én, Pest megyében Aszódon. Hol az elemi ismeretekben, sz.fejtési s szóköltési tanokban oktatást nyertem Korny István tanár úrtól. Elvégezvén itteni iskolai pályámat, 1839-ben Selmeczre mentem folytatandó pályámat, s itt a szónoklati, költészeti, bölcsészeti s jogi tudományokban nyertem oktatást T. Bolemann, Molitorisz, Lichard, Suhajda s Breznyik tanár urak alatt. 1844-ben Pozsonyi Lyceumban hallgattam a hittani tanulmányokat T. Bolemann és Schimkó tanár urak alatt. Innét nevelőnek hívattam meg Nógrád megyébe, Nhalápra, T. Csemiczky Eduárd úrhoz, hol is öt évet töltöttem mint nevelő s tanító. Innét papi segédnek hívattam meg Kis Csalomiára T. Dabronovszky Károly lelkipásztor által, s a meghívást elfogadván, 1851-ben szept. 16-án Miskolcon T. Komáromi József bányakerületi püspöki adminisztrátor által felavattattam ág. pappá. Melczer János fogsága alatt szolgáltam 1852–54-ben. PLACHY SÁMUEL

C: Én, Plachy Sámuel születtem Nemes-Varbókon, Nagy Hont megyében, 1821. évi október hó 22. napján. Atyám volt Plachy Mihály, ki 1833-ban kimúlt; anyám pedig Csesznok Anna, aki másfél éves koromban húnyt el. Olvasásbani első ismeretet otthon nyervén, átmentem Korponára Zólyom megyébe, hol három évet töltöttem. Ezután Selmecbányái Lyceumban 8 évet töltöttem grammaticalis osztálytól fogva fel egészen Philosophia utolsó osztályáig, hallgatva Kunczius, Bolemann, Lichard és Suhayda Tisztelendő professzor urakat. Pozsonyban két évi teológiai cursust elvégezve, s az illető candidaticum és ministeriale vizsgálatot letévén, egész 1845-től 1852-ig nevelő állomásokon voltam legelőször Plach Zsigmond úrnál Mohorán 1 évig, ő utána Trajtler Mihály úrnál Szügyben 3 évig, végre ismét Mohorán b. Beniczky Antal úrnál 2 1/2 évig. Honnan Dobronyovszky Károly Kis Csalomi lelkész úrtól segédlelkésznek meghívatván, május 19-én 1852-ben Miskolczon Fő Tisztelendő Komáromy József püspöki helyettes úrtól felszenteltettem. – Melczer János fogsága alatt szolgáltam 1854–56-ban. ––––––––

Machula és Benedikty életrajzát a keresztelési anyakönyvből vettük. Clementisz, Mihalkó, Jungmann, Plachy életrajzát az egyházkerületek ordinációs anyakönyvéből vettük. Melczer Jánosét a fia írta meg; Dubovszky Nándor életrajza a canoni jegyzőkönyvből való, Noszkó Istváné az ordinációs jegyzőkönyvből, Kósa Pálét maga írta meg.

Társoldalak
Dr. Bartók Albert: Előtörténet
Dr. Bartók Albert: A magyarok és szlovákok települése
Dr. Bartók Albert: Németek betelepülése a keresztúri evangélikus gyülekezetbe
Dr. Bartók Albert: A rákoscsabai plébános és a cinkotai evangélikus minister nagy pere. Keresztúri vallási viszonyok 1770-80. években
Dr. Bartók Albert: A Rákoskeresztúri Evangélikus Egyház megalakulása és története. XX. század
Dr. Bartók Albert: A Rákoskeresztúri Evangélikus Egyház megalakulása és törté­nete. XIX. század
Dr. Kósa Pál: Az evangélikus iskola története
Dr. Kósa Pál: Az egyház élete. Belső történet
Dr. Kósa Pál: A fiókegyházak története
Dr. Kósa Pál: A rákoskeresztúri templom építése
Kósa László: Az egyház története 1974. szeptember 1-től 1984. május 1-ig
GYÜLEKEZETBEN SZOLGÁLÓ FELÜGYELŐK
A Rákoskeresztúr Község összes lakóinak száma az állami népszámlálás szerint
Dr. Bartók ALbert: Keresztúr a XVIII. században
Jegyzetek
Utószó
 
© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003.
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster