1%

1. Bartók János: Rákoskeresztúr története I-III. rész, Budapest, 1973–76. A Rákosmenti Füzetek 1–3.száma; I. rész 9–15. oldal. Schreiber Rózsa: Késő-bronzkori sírleletek Rákoskeresztúrról. Megjelent Budapest régiségei XXII. kötet, szerkeszti: Tarjányi Sándor és id. Epres Rezső magángyűjteménye Rákoskeresztúr, Szárny u. 7. 2. Bartók János: id. mű I. 19. oldal. 3. Pesty Frigyes Helységnévtára 33. kötet, Pest megye 358. oldal, Országos Széchenyi Könyvtár kézirattára, Fol. Hung. 1114/33. F.M. I/52. 71–72. 4. Irásné Melis Katalin: A Budapest-rákoskeresztúri Árpád-kori templom-rom, Budapest, 1972. Különlenyomat az Archeológiai Értesítő 99. évfolyam 1972. 1. számából 106-110. oldal. 5. Az Országos Levéltárban „M.O.D.L. 588” jelzet alatt található, fenyképe Bartók János: id. mű I.13. oldalon; továbbá Csatáry Mária – Győrffy György – Pamlényi Ervin: Történelmi Atlasz. Budapest, 1967. Budapest és környékének fejlődése, Középkor, a 33/e. számú melléktérképen. 6. Az Országos Levéltárban „M.O.D.L. 2370” jelzet alatt szerepel. Közölve: Nagy Imre: Anjoukor Okmánytár. Budapest, 1881. II. kötet. 1322–1332, 247–248. oldal 228. számú oklevél. Fényképe Bartók János: id. mű I. 31. oldalán látható. 7. Az Országos Levéltárban „M.O.D.L. 2403” jelzet alatt található. Közölve: Nagy Imre: id. mű 274. oldal, 253. számú oklevél. Szövege Bartók János: id. mű I. rész XIII. számú mellékletén olvasható. 8. Mályusz Elemér: Zsigmond-kori Oklevéltár I. (1387–1399). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1951. 484. és 738. oldalak, 4390. számú oklevél; Zay család levéltára D.1. 22/a. Országos Levéltár Diplomatikai Fényképgyűjtemény 265–843. – továbbá Mályusz Elemér: id. mű II/1. kötet (1400–1406) 492. oldal és Országos Levéltár D.F. 265–842. 9. Mályusz Elemér: Zsigmond-kori Oklevéltár I. (1387–1399). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1951. 484. és 738. oldalak, 4390. számú oklevél; Zay család levéltára D.1. 22/a. Országos Levéltár Diplomatikai Fényképgyűjtemény 265–843. – továbbá Mályusz Elemér: id. mű II/1. kötet (1400–1406) 492. oldal és Országos Levéltár D.F. 265–842. 10. Mályusz Elemér: Zsigmond-kori Oklevéltár I. (1387–1399). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1951. 484. és 738. oldalak, 4390. számú oklevél; Zay család levéltára D.1. 22/a. Országos Levéltár Diplomatikai Fényképgyűjtemény 265–843. – továbbá Mályusz Elemér: id. mű II/1. kötet (1400–1406) 492. oldal és Országos Levéltár D.F. 265–842. 11. Mályusz Elemér: Zsigmond-kori Oklevéltár I. (1387–1399). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1951. 484. és 738. oldalak, 4390. számú oklevél; Zay család levéltára D.1. 22/a. Országos Levéltár Diplomatikai Fényképgyűjtemény 265–843. – továbbá Mályusz Elemér: id. mű II/1. kötet (1400–1406) 492. oldal és Országos Levéltár D.F. 265–842. 12. A térkép eredetije „Tabula Hungariae 1528” címen megtalálható az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtárában, a vonatkozó rész fényképe pedig Bartók János: id. mű I. 38. oldalán. 13. Dr Lászlófalvi Velics Antal: Magyarországi török kincstári defterek. Budapest, 1886. I. kötet 144., 161. és 164.oldalon. Dr. Káldi–Nagy Gyula: Kanuni devri Budin tahrir defteri. Ankara, 1971. 238. oldal. 14. A térképekről részletesen Dr. Bartók Albert: Rákoskeresztúr a XVI–XVIII. századi térképeken. Megjelent a Honismeret 1977. évi 2–3. számában az 51–54. oldalon. 15. A térképekről részletesen Dr. Bartók Albert: Rákoskeresztúr a XVI–XVIII. századi térképeken. Megjelent a Honismeret 1977. évi 2–3. számában az 51–54. oldalon. 16. Pest megyei Levéltár, Acta iudicialia miscellanea antiqua IV. 1. j. 1653/6 Fasciculus I. No 6. – Pest megyei Levéltár, Acta iudicialia miscellanea antiqua IV. 1.j. 1655. Fasciculus I. No 1. A tanúkihallgatásokat részletesen közli: Dr. Bartók Albert: A Rákoskeresztúr és Rákoscsaba közötti „igaz” határ megállapítása a XVII.században. Megjelent a Honismeret 1981. évi 1. számában a 36–40. oldalon. 17. Szelényi János panasza, Bartók János: id. mű. I. 45–47. oldal. 18. „Regni Hungariae nova et exactissima delineatio” feliratú térkép megtalálható az Országos Levéltár térképtárában S.16–X.361–1664. jelzet alatt. A vonatkozó rész fényképe Bartók János: id. mű. I. 45. oldal. 19. Bartók János: id. mű I. 49. oldal. 20. Dr. Karácson Imre: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664–1666. Budapest, 1902. 107. oldal. 21. Pest megye Levéltára. Acta politice miscellanea antiqua, 1668. No 1. 22. Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története, Budapest, 1896. VII. kötet 421. oldal. 23. Pest megye Levéltára, CP. II. 8. 24. Sziládi Áron és Szilágyi Sándor: Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon. Pest, 1853. II. kötet 131–134. oldal. 25. Bartók János: id. mű I. 54–59. oldal. 26. Az összeírás Pest megye Levéltárában CP. II. 26. jelzet alatt található. 27. Az eredeti térképet az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Könyvtárának Hevenesi Gyűjteménye őrzi, a vonatkozó rész fényképe Bartók János id. műve I. részének külső borítólapján látható. 28. Sanson Guglielmo: Il regno d’Ungaria, Transilvania... Róma, 1683. és Cantelli da Vignola Giacomo: L’Ungaria monumente descritta et accrescinta die varie Notizie... Róma, 1686. Mindkét térkép a Hadtörténeti Intézet Hadtudományi Térkép tárában található. Részletesebb ismertetése a 12–13. számú jegyzetben említett tanulmányban olvasható. 29. A Pallas az ellenreformáció korát 1546-tól 1648-ra teszi, de a pozsonyi vésztörvényszék 1574. évi működése még ehhez az időtartamhoz számítandó, sőt ez tartott a Türelmi rendelet kiadásáig. A Pallas Nagy Lexikona Budapest, 1894. VI. kötet, 50–51. oldal. 30. Földváry László: Adalékok a Dunamelléki Ev. Ref. Egyházkerület történetéhez. Budapest, 1989. I. rész 184. oldal (Cathalogus Senioratus Kecskemetini anno Christi 1652.) 31. Földváry László: id. mű 316. oldal. 32. Pesty Frigyesnek a 3. számú jegyzetben idézett Helységnévtárának 4. pontja. 33. Bartók János: id. mű I. 52. oldal. 34. Herepei János: Adattár, a XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. Budapest–Szeged, 1966. II. kötet 110–113. oldal. 35. Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. 3. javított és bővített kiadás. Szerkesztette: Dr. Ladányi Sándor Budapest, 1977. 491–492. oldal. 36. Földváry László: id. mű 209. oldal. – Rácz Károly: A pozsonyi vésztörvényszék áldozatai 1674-ben. Lugos, 1899. 161. oldal, 484. sorszám. Továbbá a Delegatum judicium teljes jegyzőkönyve, megjelent a Sárospataki Füzetek (Protestáns és tudományos folyóirat. Egyház és nevelés, tudomány és irodalom körében.) 1863. évfolyam VII. füzet 671. oldal. Tárca rovatában. 37. Pataky László győri ref. lelkipásztor 1972. május 15-én kelt levele szerint. 38. Péter Katalin: Magyarországi gályarabok, 1674. Megjelent a História (A Magyar Történelmi Társulat folyóirata) 1981. III. évfolyam 4. száma 22. oldalán. 39. Zoványi Jenő: id. mű 491–492. oldal. 40. Johannes Burius: Micae Historicae evangelicae Pannonicae, ab anno 1673. ad 1688. Posonii, 1864. 193. oldal. Supplicatio incolarum Füzes–Gyarmatiensium et Nagy–Szalaiensium Calvinianorum. (Burius János: Magyarországi evangélikus történeti morzsalékok az 1673. évtől 1688-ig. A füzesgyarmati és nagyszalai kálvinista lakosok alázatos könyörgése). 41. Az 1689. évtől Királyi leirat van Pest megye Levéltárában a benépesítés tárgyában (Impopulationale patens). 42. Osztroluczky János és neje Justh Juditnak, a Hont megyei Korponán 1703. április 3-án kelt levele. Az eredeti levél a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában található. 43. Proventus Ecclesiae Aszodiensis in anno 1724. Per patronum primarium et omnes reliquos auditores ejusdem Ecclesiae, Sponte Oblati et specifice appositi. A hívány 75 nevet tartalmaz. 44. Bartók János: id. mű II. 134. és 156–157. oldal. 45. Bartók János: id. mű II. 134. és 156–157. oldal 46. A továbbiakban a Podmaniczky család számadásai megjelöléssel említem a család gazdasági naplóját (pénztárkönyvet) 1719–1734-ig terjedő időre vonatkozóan. A könyv alakú kézirat 371 oldal terjedelemben maradt ránk, az egyes oldalak 9,5 x 32 cm nagyságúak. A Vigyázó–Podmaniczky családok elpusztult levéltárában a 2.V.4.669. jelzetet viselte. A számadáskönyvet jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia kézirattára őrzi: K 21/1975. naplószám alatt. Bartók János – Horváth Lajos: Adatok Podmaniczky János gazdálkodásához 1719–1734. Petőfi Múzeum Aszód, 1981. 89. oldal 1. jegyzete. 47. Bartók János: id. mű II. 177. oldal. 48. Bartók János: id. mű II. 156. oldal. 49. Bartók János: id. mű II. 158. oldal. 50. Reversionales Subditor Könyesiensium. A kökényesi örökös jobbágyok 1746. július 1-én kelt levelükben fogadják, hogy Osztroluczky Judit engedelmes jobbágyai lesznek. A levél eredetijét a Magyar Tudományos Akadémia kézirattára őrzi. 51. Pest megye Levéltára CP.II.32–b.; CP.II.39–b. a számozatlan 7. oldalon; CP.I.1., az utólag számozott 160. oldalon. 52. Pest megye Levéltára CP.II.32–b.; CP.II.39–b. a számozatlan 7. oldalon; CP.I.1., az utólag számozott 160. oldalon. 53. Pest megye Levéltára CP.II.32–b.; CP.II.39–b. a számozatlan 7. oldalon; CP.I.1., az utólag számozott 160. oldalon. 54. Pest megye Levéltára CP.II.98.92. oldal: CP.I.4. az utólag számozott 1321–1328. oldalakon; CP.II.148–c; 1740–41: CP.II.187–b, az utólag számozott 74. oldalon; 1743: CP.II.194. Conscriptio ex anno 1757. Pest megye Levéltárában az 1940-es években megvolt. 55. Pest megye Levéltára CP.II.98.92. oldal: CP.I.4. az utólag számozott 1321–1328. oldalakon; CP.II.148–c; 1740–41: CP.II.187–b, az utólag számozott 74. oldalon; 1743: CP.II.194. Conscriptio ex anno 1757. Pest megye Levéltárában az 1940-es években megvolt. 56. Pest megye Levéltára CP.II.98.92. oldal: CP.I.4. az utólag számozott 1321–1328. oldalakon; CP.II.148–c; 1740–41: CP.II.187–b, az utólag számozott 74. oldalon; 1743: CP.II.194. Conscriptio ex anno 1757. Pest megye Levéltárában az 1940-es években megvolt. 57. Pest megye Levéltára CP.II.98.92. oldal: CP.I.4. az utólag számozott 1321–1328. oldalakon; CP.II.148–c; 1740–41: CP.II.187–b, az utólag számozott 74. oldalon; 1743: CP.II.194. Conscriptio ex anno 1757. Pest megye Levéltárában az 1940-es években megvolt. 58. Pest megye Levéltára IV. 1–d. Acta Miscellanea Politica 1736:12. 59. Conscriptio Taxalistarum Anni 1758. Pest megye Levéltára CP.II.229. 60. Pest megye Levéltára IV. l–d.

JEGYZETEK A KERESZTÚR A XVIII–XIX. SZÁZADBAN FEJEZETHEZ (DR. BARTÓK ALBERT)

1. Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico-geographica. Viennae, 1735. III. kötet, 148. oldal. 62. Johann Matthias von Korabinsky: Geographisch-historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pressburg, 1786. 298–299. old. 63. Vályi András: Magyarországnak leírása, Buda, 1796–1799. II. kötet, 347. oldal. 64. Patriotisches Wochenblatt für Ungarn. Pest den 25. Jänner 1804. Erster Band. Seite 97–106. A cikk címe magyarul: Keresztúr birtok Pest megyében. 65. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1897. V. kötet 334. oldal. 66. Jamriska Sámuel községi jegyző: Wie das Landes-Gesetz wegen Urbarmachung des Flugsandes, auch in Bezug auf den Rakoschkeresturer Hotter realizirt werden könnte. Pest, 1810. 67. Jamriska Sámuel: Ansichten über Schutzmittel gegen fernere Ueberschwemmungen der Donau, mit besonderer Rücksicht auf die königliche Freistadt Pesth. Pest, 1840. 68. Dr. Bartók Albert: Jamriska Sámuel élete és munkássága. Egy elfelejtett rákoskeresztúri iskolamester-nótárius életútja. Előadás kéziratban, 1982 január 2. 69. Mária Terézia úrbéri rendeletét 1765-ben adta ki, mely lényegében megszüntette a jobbágyság röghöz kötöttségét, Mangold Lajos: A magyarok oknyomozó története. Budapest, 1902. 325. oldal, – Bartók János: id. mű III.2l8. és köv. oldalak. 70. Dr. Vargha Zoltán: Báró Podmaniczky János életrajza. Budapest, 1933. 122. oldal. 71. Rákosmenti Helytörténeti Gyűjtemény 72•2.763. jelzet alatt. 72. Szeremlei Samu: Magyarország Krónikája az 1848.és 1849 évi forradalom idejéből. Pest, 1867. II. kötet l02-103. és 120. oldalak. 73. Szeremlei Samu: id. mű. 74. Vahot Imre – Gánóczy Flóris: Honvédek könyve. Történelmi adattár az 1848-i és 1849-i magyar hadjáratból. Pest, 1861. II.kötet,ll8. és 124-126.oldalak.– A Württemberg huszárok keresztúri tartózkodását Melczer János is említi 1849 április 5-én kelt levelében. Megjelent a Marczius Tizenötödike 1849. május 7-i számában, a 60 oldalon. 75. Vahot Imre – Gánóczy Flóris: Honvédek könyve. Történelmi adattár az 1848-i és 1849-i magyar hadjáratból. Pest, 1861. II.kötet,ll8. és 124-126.oldalak.– A Württemberg huszárok keresztúri tartózkodását Melczer János is említi 1849 április 5-én kelt levelében. Megjelent a Marczius Tizenötödike 1849. május 7-i számában, a 60. oldalon. 76. Vahot Imre – Gánóczy Flóris: id. mű II. kötet 65. oldal. 77. A rákoskeresztúri Evangélikus Egyház jegyzőkönyvének 87. oldala. 78. Rákosmenti Helytörténeti Gyűjtemény 74.2.958, 74.2.959. és 72.2.760. jelzet alatt. 79. Dr. Bartók Albert: Bulyovszky Gyula élete és munkássága. Előadás, elhangzott a budapesti TIT Történelmi Szakosztálya előadóülésén 1984 január 19-én. Kézirat. 80. A Magyar Korona Országaiban az 1870 év elején végrehajtott népszámlálás eredményei... Pest, 1871 589 oldal. 81. Pesty Frigyes Helységnévtára, a 3./ jegyzetben leírtak szerint. 82. A Gödöllői Járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál 30/l05/33.563/80.szám alatt iktatott úrbéri egyezség szövege szerint. 83. Az 1848. IX. tc. az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések örökös megszűnése tárgyában. Megjelent a Magyar Törvénytár 1836-1868. évi törvénycikkek, Bp. 1896. 232-233. oldal.

„A RÁKOSCSABAI PLÉBÁNOS ÉS A CINKOTAI MINISTER PERE” FEJEZET JEGYZETEI (DR. BARTÓK ALBERT)

1. Országos Levéltár Cancellaria Conceptus 1776. 3408.aktaszám. A Podmaniczky-Vigyázó családi levéltárban volt egy iratmásolat, melyben a rákoskeresztúri németek lelkészválasztásra kértek – hasztalanul – engedélyt. 2. Conscriptio Parochiarum in Dioecesi episcopatus Vaciensis etc. Filialis Keresztúr. Pest vármegye Levéltára és Bartók János: Rákoskeresztúr története 1760-l800-ig. III. rész. Budapest, 1976. 236.oldal. 3. Mályusz Elemér: A türelmi rendelet, II. József és a magyar protestantizmus. Budapest, 1939. II. kötet. 4. Országos Levéltár Cancellaria Conceptus 1775. 5398 aktaszám. 5. Országos Levéltár Cancellaria Conceptus 1775. 5398. aktaszám. 6. Votun: Instantia huius Petitio contra normales resolutiones Regias petito, Instantia simpliciter deponi. Található az 5. számú jegyzetben foglaltak szerint. 7. Országos Levéltár Cancellaria Conceptus 1776. 3400 aktaszám, melyet az 1776. 4742 számú aktacsomóhoz csatoltak. 8. Mandata regia intimata per excelsum Consilium Locumtenentiale Regium. Vác, 1775.: Az 1749. évi explanatios rendelet. (Explanatio = megmagyarázás). Előzménye I. Lipót 1691-ben kiadott rendelete. Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története Budapest, 1898. 7. kötet 520. oldal. 9. Bartók János: id. mű XLVI. számú melléklet. 10. A 7. jegyzetben foglalt forrásmegjelölés szerint, (6. szám). 11. A 7. jegyzetben foglalt forrásmegjelölés szerint, (4. szám). 12. Gróf Nádasdy Lipót Flórián körlevele a magyar hatóságokhoz az Országos Levéltár Cancellaria Conceptus. Expeditio 1756. október 8. 108. aktaszám. Schingler védekező iratához csatolt A.) melléklet. 13. A keresztúri transmigratio e fontos dokumentuma a 7 jegyzetben foglalt forrásban található, mely Schingler védekező iratának B.) melléklete, mely 1755 november 10-én kelt. Az eredeti német nyelvű szöveg Bartók János: id. mű XLVII. számú mellékletén található. 14. Az Ausztriából kiutasított evangélikusokat transmigransoknak nevezték és ügyeikkel külön bizottság (Directorium in Publicis et Cameralibus) foglalkozott. 15. Országos Levéltár Cancellaria Conceptus 1776. 4742.aktaszám (5. számú melléklet). 16. Országos Levéltár Cancellaria Conceptus 1776. 4742. aktaszám (5. sz. melléklet) 17. Mária Terézia határozatának eredeti latin szövege: „MARIA TEREZIA Serenissime! Circa Augustanae Confessioni addictos Kereszturienses Incolas in Comitatu Pestiensi Paroche Catholico Csabensi in stolaribus subjiciendos et Ministrum Czinkotensem ab eorundem acatholicorum absque indultu praedicti Parochi et deposita eidem stola, Copulatione, Baptisatione inhibendum demissa. Dil.et Fid: Vestrarum repraesentatione sub die 5.delabentis Mensis et Num. clementer rescribendum esse duximus, quatenus Conformitate Opinionis suae velit per nos benigne retihabitae disponenda disponere noverint. Datum 27.Sept. Exped.29.Sept. 1776. Országos Levéltár Cancellaria Conceptus 1776. 4742. aktaszám. 18. Mályusz Elemér: id. mű. 19. Mályusz Elemér: id. mű. 20. Szánthó Géza: Rákoscsaba község leírása. – Régi és újkori ismertetése. Rákoscsaba, 1912. Ezek szerint a keresztúri evangélikusok névjegyzéke a rákoscsabai Plébánia acatholikusok könyvében megtalálható. 21. Mályusz Elemér: id. mű. 22. Pohl Mihály levelét minden valószínűség szerint Podmaniczky II. Jánoshoz címezte, aki talán szélütött volt, mert amint a levélíró mondja, jobb oldalát egy idő óta betegség lepte meg. 23. Markusovszky Lajos: A pozsonyi Ev. Lyceum története. 275.oldal.

Annak pedig, aki véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb hogy nem mint kérjük vagy elgondoljuk, a mi bennünk munkálkodó erő szerint, Annak légyen dicsőség az egyházban a Krisztus Jézusban nemzetségről nemzetségre örökkön örökké. Ámen Ef 3,20-21