1%

„Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?” Így kezdődik a világirodalom egyik legnagyszerűbb alkotása, Thomas Mann: József és Testvérei. A könyvet olvasván az olvasó előtt egyre világosábbá és érthetőbbé válik Jákob, kedves gyermeke József, irigy testvérei bibliai története. Az Isten kegyelméből Egyiptom helytartójává előlépett, korábban a sivatagi kiszáradt kútba bedobott József példázata évezredeken át reményt adott Isten népének a legreménytelenebb helyzetekben is. Sajnos sokszor kell(ene) végig gondolni Jákob, József és a testvérek történetét, mert az elmúlt pár évezred alatt nem volt talán olyan évszázad, amikor legalább kétszer, vagy háromszor ne dobtak volna népeket a sötétség, a butaság és a gonosz kiszáradt kútjába. Jákob, József és a testvérek késői fiait, leányait a gonoszság erői megölték, – Emlékük Örökké Legyen Áldott – amikor újra útjára indult a sötétség és a gonoszság Rákoskeresztúron is. Nem volt elég a hatmillió kioltott élet, az öldöklést, szenvedtetést folytatni kellett. A sötétség és gonoszság Rákoskeresztúron is sok családban körülnézett. Nem nézte a csecsemőt, nem nézte az elesettet. A megóvott üldözött nem nézte bújtatóját, csak egy cél volt: „Давай - Davaj” irány a munkatábor… A „Megláttad néped nyomorúságát…” emlékfüzetünk a szovjetunióbeli deportálások megkezdésének 60. évfordulóján tiszteleg a meghurcoltak, mártírjaink emléke előtt. Thomas Mann leásott a múltban olyan mélységekig, ameddig egy Isten áldotta tehetség leáshat. Emlékfüzetünk szerkesztője, szerzői is igyekeztek feltárni a hatvan évvel ezelőtt bekövetkezett tragédia gyökereit. Ez nem egyszerű feladat. Sokan meghaltak már, sok dokumentum nem lelhető fel. És bennünk van még mindig a félelem, velünk van a szorongás. Emlékfüzetünkben közreadjuk dr. Kósa Pál: A Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség Története című, eddig csak interneten publikált helytörténeti munkájának egy fejezetét, mely a németajkú családok betelepülését elemzi. Olvashatják Paul Brandtner 1939-ben megjelent tanulmányát, mely a rákoskeresztúri és ikladi betelepülések történetét elemzi. A tanulmányt az elhurcoltak ősei iránti tiszteletből az elődök nyelvén – németül – közöljük. Ezzel is segíteni szeretnénk gyülekezetünk kapcsolatépítését az Európai Unióban, német nyelvterületen. Tóth Péter elemzése a török hódoltságot követő betelepülési folyamatot mutatja be Rákoskeresztúron. A korábban itt élő magyarok mellé betelepült szlovák, osztrák és német telepesek Isten segítségével virágzó evangélikus közösséget alkottak. A közösség az évszázadok során jellegzetesen rákoskeresztúrivá, magyarrá vált, de egyben olyan különleges közösségé is lett, mely német-ajkú és szlovák elei hitére, hagyományaira a mai napig a legnagyobb megbecsüléssel, és büszkeséggel tekint. A néhai Dr. Zielbauer György történész professzor 1994-ben, a Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközségben elhangzott előadásának ismételt megjelentetésével az olvasó kiváló elemzést kap az elhurcolások hátteréről, politikai, gazdasági okairól. Varga Lászlóné, néhai Mayer Mihály verseit a GULÁG ihlette. A meghurcoltak és mártírjaink névsora, magyar, angol, német és orosz összefoglaló, tármutató segíti megérteni, mi is történt 1945 Vízkeresztjén és az azt követő napokban. A „Megláttam népem nyomorúságát…” emlékfüzetünk interneten is, a Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség honlapjáról is elérhető. http://rakoskeresztur.lutheran.hu A sötétség és gonoszság kútját mi nem ástuk olyan mélyre, ahogy kellett volna. Az emlékfüzet nem lezárása valaminek, hanem reményeim szerint kezdetet jelent. Ha adatai, dokumentumai vannak az Olvasónak, juttassa el a szerkesztést végző gyülekezeti felügyelőnek. Krisztus így tanít, „Ne féljetek!” Isten meglátja népe nyomorúságát Egyiptomban, meglátja bárhol a világon… Feladatunk az, hogy az Evangélium erejére hivatkozva megállj-t mondjunk a sötétségnek, a gonoszságnak. Legyen áldott az elhurcoltak, a mártírok emlékezete, Isten tegyen miken képessé a békességre.