1%

**A Rákoskeresztúri Evangélikus Öregtemplom**

A báró Bojanovszky Sándor özvegye, Podmaniczky Erzsébet költségén Rákoskeresztúr község lakói részére felépült templomot 1800 húsvét hétfőjén szentelték fel. A műemlék jellegű templomot a II. Világháborút követő újjáépítési lázban a helyi baloldali vezetés kezdeményezésére bontották le, hogy tetőanyagával fedjék le a rákoskeresztúri vasútállomás helyreállított épületét.

A templom története

Isten kirendelt a keresztúri híveknek egy áldott lelkű földesúrnőt, báró Bojanovszky Sándor özvegyét, Podmaniczky Erzsébetet. 1798-ban özvegyült meg a bárónő. Szíve megesett jobbágyain, akiknek Cinkotára kellett átgyalogolniok templomba. Az a bokáig érő homokban még a XX. században sem könnyű dolog. Kényelmesnek sem volt mondható a 4 km-es út hóban, esőben, hidegben. Az egyház jegyzőkönyve (szlovák nyelvű) úgy említi az eseményt, hogy "megsajnálta a népet" és elhatározta, hogy saját költségen templomot épít nékik! A keresztúri evangélikusok "társadalmi munkában" hordták a követ és egyéb építési anyagot az épülő templomhoz. El is készült az 1800 húsvétjára. Húsvét hétfőjén fel is szenteltetett. Jelen voltak ezen a nagy eseményen: Molnár János pesti lelkész, Bartholomeidesz Pál pilisi, Füredi György péteri, Hrdlicska János maglódi lelkészek.

A községi bíró Krammer György volt; a kurátor Lehoczky György s jelen voltak természetesen a község földesurai is. A templomnak nem volt tornya. Később nagy tárgyalások folytak a torony építése, majd még később magasítása tárgyában. 1802-ben megépült a torony. Később 3 lábbal magasították. A templom zsindellyel volt fedve. 1864 óta cserép teteje volt, mellyel felügyelője, báró Podmaniczky János látta el a saját költségén. A templom 150 n.ölnyi területen épült. Hossza keletről nyugat felé 16 m szélessége dél-észak felé 8,4 méter; alapja egy méternyire kőből; többi vályogból volt építve, körül volt véve 10 faragott kőoszloppal, melybe vaslánc lett beleágyazva, akácfákkal körülültetve. Déli oldalról az út felöl volt a bejárati ajtó. Nyugatról a fehérre meszelt karzat (a karzaton 1880-ban volt egy hatváltozatú orgona), jobb oldalán ülőhelyek az ifjúság számára; lenn 16 pad a férfiak, 10 pad a nők számára. Ezen kívül még 6 pad asszonyok számára (papi család, tanító család). A templom mennyezete stukatúros, padlózata márványlapos, a padok alja téglás. A keleti oldalán állt az oltár. 197 cm magas és 140 cm széles ismeretlen szerzőtől származó oltárképpel. (Ma a gyülekezeti teremben van). Kis fekete feszület a corpussal, négy darab fagyertyatartó, (a templom bontásakor sajnos elkallódott) viasz gyertyák, virágdíszek (télen művirág). Az oltár fakerettel kerítve. Bársonnyal bevont imazsámoly, melyre térdelve a lelkész énekelte az imádságokat. Az oltárnak sok terítője volt a hívek adományából. A templom északkeleti sarkában állt a fából készült ezüstszínűre festett szószék. A gyülekezet felé néző oldalán a hit - remény - szeretet volt kifaragva; az oltár felé néző oldalán I. Péter 1:25: Verbum Domini manet in aeternam... - ugyancsak kivésve. Az oltárt és a szószéket Machula Gábor lelkész feljegyzése szerint 1811-ben ő készíttette el, mert előtte a templomban nem volt sem szószék, sem oltár. A templom közepén függött egy régi rokokó üvegcsillár. 1867-ben báró Podmaniczky János felügyelő új csillárt ajándékozott a templomnak. A villanyvilágítás bevezetésekor villanygyertyákra lett átalakítva. A szószék mellett volt egy báró Podmaniczky János által épített sekrestye. A padlója ugyancsak márványlapos volt, falában egy szekrény könyvek és gyertyák számára. A lelkész a nagy ének-közökben itt tartózkodott. Nem volt külön ún. papi pad, mely a legtöbb falusi templomban volt. Rendesen ráccsal felszerelve, hogy a hívek tekintete elöl el legyen takarva a pap.

Dr. Kósa Pál

(Részlet A Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség Története című könyvből, 62-64 l.)