Rákoshegy
Története
Rákoshegy 1921-ben lett önálló község. Evangélikus fiókegyháza 1929-ben alakult meg. 1935-ben Templomépítő Bizottságot hoztak létre s megindult a gyűjtés 250 evangélikus család és a község másvallású lakosai felajánlásainak segítségével. Sándy Gyula, legtöbb XX. századi (különösen pestkörnyéki) evangélikus templom építésze 28. templomának alapkövét 1938-ban tették le, a templomot 1939. május 18-án szentelte fel Raffay Sándor püspök. A háború megkímélte. Harangjára 1947-ben kezdtek gyűjteni, s még abban az évben fel is szentelte Ordass Lajos püspök és Zászkaliczky Pál esperes.
Rákoshegy, Rákoscsabával és Rákosligettel 1950-ben egy közigazgatási egységgé vált. Az önálló fiókegyházak megszűntek s a Rákoskeresztúri Egyházközség részeivé lettek.
Leírása
A szép parkban álló épület nyerstéglából, terméskő lábazattal készült. A támpillérek és párkányzatok anyaga vasbeton. Sokablakos tornya a kapu fölött, középen emelkedik, toronyfala négy sarkán a székely templomokra jellemző "fiatornyos" díszítést alkalmazta az építész, ezzel magyaros hatásra törekedve. A téglalap-alaprajzhoz kétoldalt, a homlokzati részen külön fedélszékű félköralapú terek csatlakoznak. Oldalait támpillérek tagolják.
A templom belsőt 1994-ban újították fel. Oltárán nagy fakereszt. A beüvegezett karzat mellvédjét réz Luther-rózsa díszíti.
|