1%

**Története**

Rákoskeresztúr a Rákos patak völgyében valószínűleg a keresztes vitézekről kapta nevét. Már az Árpádok korából írott emlék hirdeti létezését (l265). Lázár deák 1528-ban Magyarország legrégibb térképén Kerstur alakban jelzi. A XVIII. század elejétől a bécsi kormány utasítására indult meg a magyarok és szlovákok, 1756-tól a németek betelepítése. II. József császár Türelmi rendelete (1781 ) óta építhettek az evangélikusok imaházat, templomot. A rákoskeresztúri evangélikus gyülekezet a cinkotai egyház leányegyházaként jött létre. Istentiszteleteit az 1783-ban indult, 3 nyelven oktató (mai Pesti úti) iskolájában tartotta, míg a földesúrnő, báró Bojanovszky Sándorné Podmaniczky Erzsébet saját költségén templomot nem építtetett részére. A keresztúri evangélikusok maguk hordták az építési anyagokat templomukhoz, mely 1800-ban készült el. Az 1940-es évek elejéig 3 nyelven prédikáltak benne.

A gyülekezet 1807 óta anyaegyház. Új-templomra 1877-töl kétszer is gyűjtöttek, de a pénz az első világháború áldozatává lett. Harmadszor, 1939-ben, versenyfutás indult a munka és a pénz, majd a pénz és a munka között (eleinte nem volt pénz, utána nem volt anyag). Még állt az Ó-templom, amikor alapkőletételét ünnepelték (1941. október 12). Közben, az 1930-as években felépültek a rákosligeti, rákoshegyi és rákoscsabai templomok, de 1950 óta a három község egy közigazgatási egységgé, s a három fiókegyház a rákoskeresztúri egyházközséggel egy egységgé vált. Az Ótemplomot 1945-ben Iebontatták, mert tetőanyagára a vasútállomás újjáépítéséhez volt szükség. Csak a harangokat, orgonát és az ismeretlen festő oltárképét sikerült az új templomba átmenteni. Utóbbi most a gyülekezeti termet díszíti. Az új templomot Turóczy Zoltán püspök 1943. november 14-én szentelte fel. Az első istentiszteletet Kósa Pál, a templomépítő lelkész tartotta. 1948-ban az egyháznak javadalmi földjeiről le kellett mondania, 1951-ben összes ingatlanát ellenszolgáltatás nélkül elvették. Azóta a gyülekezet ősi adakozási formái élnek.

Leírása

Sándy Gyula, Iegtöbb XX. századi (különösen pestkörnyéki) evangélikus templom építőjének e temploma 3 hajós "álbazilikaredszer"-ben készült. A homlokzaton és az egész toronyoromzaton végigfutó pártázatos díszek a felvidéki reneszánsz kedvelt formái. Befelé kiképzett beton támpillérek, a kiemelkedő középső hajó áthidaló boltívei támasztják a parkettásan rakott famennyezetet. Terméskő lábazaton állnak a nyerstéglafalak. Homlokzata hármas tagozású, a középső nyúlánk sisakban végződő harangtoronyhoz kétoldalt kis, lépcsőházat rejtő tornyok csatlakoznak. A kapu fölötti rozettás ablak közepén Luther-rózsa.

A tágas, harmonikus belső minden része eredeti, a háborúban nem sérült. A magyaros pártázatos díszítések a padok és a szószék fafaragásain is megjelennek. Az oltáron Marthias Grünewald isenheimi oltára híres Golgotájának (c.1510) mesteri másolata, Csáky Maronyák József Munkácsy- és Kossuth-díjas kiváló művész alkotása látható Az ablakokat (1943) Palka József aranykoszorús üvegfestő mester készítette. Az oltár mellett, finn mintára, rnissziót jelképező vas földgömb áll, tetején kereszttel: a halottak emlékére gyújtott gyertyákat tartja. Az oltár előtt vasrács fapolccal, kiskelyhes (egyéni) úrvacsoraosztáshoz. A keresztelőasztal Sándy Gyula műve. Az orgona a neves pécsi Angster gyárban készült 1970-ben, a Deák téri templomból került ide.

A bejárat előterében Budapest Főváros XVII. kerületének egyetlen, 1958-ban állított emléktáblája látható a gyülekezet két világháborúban meghalt áldozatainak névsorával