|
Rákoscsaba
Története
Rákoscsaba területe már a rómaiak ideje óta lakott. 1880-ban 63 evangélikus lakosa járt Keresztúrra templomba, s ez évben alakult meg a csabai leányegyház. 1911-ig a hívek száma 100 fölé emelkedett, ekkor a rákoskeresztúri egyházközség fiókegyházává váltak. Már 1910-ben indult gyűjtés templom építésére, de a pénzt elvitte a háború. Az 1935-ben alakult Templomépítő Bizottság s a Nőegylet segítségével újból gyűjteni kezdtek. 1937-ben vásároltak telket és kérték fel Sándy Gyulát, legtöbb XX. századi (különösen pestkörnyéki) evangélikus templom építészét a tervek elkészítésére. A templomot 1939. június 11-én szentelte fel Raffay Sándor püspök. Rákoscsaba Rákosligettel és Rákosheggyel 1950-ben egy közigazgatási egységgé vált. Az önálló fiókegyházak megszűntek s a rákoskeresztúri egyházközség részeivé lettek.
Leírása
Az épület tornyán a székely templomokra jellemző, de arányukban egészen kicsi "fiatornyos" díszítést alkalmazta az építész, ezzel magyaros hatásra törekedve. A torony baloldalt simul az épülethez. Díszítést mindössze a kapubéllet ívei és a homlokzaton végigvonuló, egyszerű mértani alakzatok jelentenek. A sima falakat négy, álló téglalap formájú ablak tagolja. Az oltáron hatalmas fakereszt.
A karzat mellvédjén színes mozaik a Keresztség, Biblia, Úrvacsora, Szentlélek és az Egyház szimbólumait jeleníti meg. Trajtler Gábor orgonaművész által tervezett, díjnyertes orgonát az Aguincum Orgonagyár készítette 1976-ban. A gyülekezeti terem seccoit Szita István a Biblia Pauperum (Szegények Bibliája) hagyományának szellemében festette. János evangéliumából vett bibliai jeleneteket ábrázolnak Krisztus életéből. Nem elbeszélnek, inkább emlékeztetnek.
|
